A COVID-19 járvány az élet minden területén hozott változásokat. Egy átlagos munkahelyen is számos kihívással szembesülünk, még nagyobb a teher és a kihívás az egészségügyi intézményekben, rendelőkben. Mindenhol szükség van rendkívüli intézkedésekre, melyek az adatkezelésre is kihatnak. Tavasszal, a járvány első hullámakor az adatvédelmi hatóság túlzónak találta a minden munkavállalóra kiterjedő lázmérést. De most, a folyamatosan és jelentősen növekvő esetszámra tekintettel, az adatvédelmi hatóság álláspontja gyökeres fordulatot vett, és a lázmérést rugalmas és hozzáférhető eszközzé tette a munkáltatók számára.
A munkahelyi lázméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és tudnivalókat a VJT & Partners Ügyvédi Iroda gyűjtötte egy csokorba.
Elrendelhetem, hogy a munkavállalók csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre?
Igen, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezek a feltételek a következők:
- A szóban forgó épületnek a tulajdonunkban, használatunkban kell állnia.
- Mindenkire, aki belép a területünkre, ugyanazokat a védelmi intézkedéseket kell alkalmaznunk.
- Akinek a lázát megmérjük, annak azonosítása ne legyen része az eljárásnak.
- A lázmérés semmilyen módon nem járhat az adat (testhőmérséklet) rögzítésével, további tárolásával vagy továbbításával.
Milyen célból használhatom fel a testhőmérsékletről szerzett információt?
A lázmérés során szerzett információt kizárólag egy dologra használhatjuk fel: ennek alapján döntünk, hogy beléphet-e valaki a munkahelyre vagy sem. Az információt nem használhatjuk fel arra, hogy bármilyen következtetést vonjunk le az adott személy egészségi állapotáról.
Megtagadhatom-e a belépést minden olyan belépni kívánó személy esetében, akinek testhőmérséklete magasabb, mint az előzetesen megadott érték?
Alapvetően igen. Viszont elképzelhető, hogy a belépni kívánó személy testhőmérséklete alapból magasabb az átlagnál (például valamilyen betegség vagy gyógykezelés miatt). Ilyen esetben megengedhetjük a belépést, ha a személy orvos által kiállított dokumentummal igazolja az átlagosnál magasabb testhőmérsékletét. Erre a forgatókönyvre érdemes előre kialakítani megfelelő eljárásrendet és adatkezelési tájékoztatót. Ha valakit nem engedünk be, annak figyelmét érdemes felhívni a további teendőire (például orvoshoz fordulás, betegszabadáság és táppénz ügyintézés, munkahelyi vezető tájékoztatása). Ezt a bejárat közelében elhelyezett tájékoztató segítségével megtehetjük.
Abban az esetben, ha nem engedjük be a munkavállalót, azonosítása sem indokolható. Adatait csak statisztikai célból gyűjthetjük, anonimizált módon (például összesített adatot gyűjthetünk arról, hogy hány embert nem engedtünk be aznap).
A COVID-19 kapcsán gyakran felmerül az egészségügyi intézmények, kórházak részéről az a kérdés, hogy a látogatási tilalom alatt a beteg hozzátartozói részére a betegekkel kapcsolatos tájékoztatás hogyan valósítható meg szabályosan.
A betegnek joga van a kapcsolattartásra. Az egészségügyi dokumentációban megadhatja annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akinek kiadhatnak információt az adott beteggel kapcsolatban. Azonban ez esetben is azonosítani kell a személyt, aki érdeklődik. Tehát annak a személynek vagy személyeknek, aki(k) az érintettre vonatkozó egészségügyi nyilvántartásban szerepel(nek), kiadható információ, de csak azonosítást követően. Azonosítani pedig olyan adatokkal lehet, amelyek egyébként is szerepelnek a nyilvántartásban. A betelefonáló saját neve, elérhetősége, az érintett beteg valamely személyazonosító adata alkalmas lehet erre az azonosításra.
Az interneten keresztül használható Adatsólyom termékek gyors és professzionális megoldást adnak minden adatvédelmi feladatra a gyógyító tevékenységgel kapcsolatban. Az Adatsólyom Doki az egyszemélyes praxisok, háziorvosok adatvédelmi megfelelését biztosítja, az Adatsólyom Multidoki a több orvosos rendelők számára nyújt adatvédelmi megoldást.